Látnivalók

Látnivalók

A környékre és a hozzánk ellátogató túristák sok más egyéb érdekes helyet is meglátogathatnak.

A kisvárdai vár

A vár a XV. században épült, majd a XVI. század elején és második felében bővítették – azonban az 1700-as években elpusztult. A helyreállított épület a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának otthona.
Helyén korábban földvár állhatott. A mai várat 1465-ben kezdték építeni az előző fából vagy kőből emelt erődítmény átépítésével. Többszöri bővítés révén alakult ki egy négy saroktornyos, U alakú, középudvaros, árkádos, belső homlokzatos reneszánsz várkastély, kápolnával, sok kisegítő szolgálati és gazdasági épülettel. A XVIII. században pusztulni kezdett, és az akkori földbirtokos engedélyezte a bontást, így az eredeti várból gyakorlatilag csak a déli fal maradt meg. Ezt az 1950-es években konzerválták, és megkezdődött az egykori belső vár újbóli kialakítása a régi romok helyén.
A vár ma kulturális helyszín, színpadán zajlik 1989 óta nyaranta (június-–júliusban) a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának eseménysorozata.
Bejelentkezéssel látogatható.

Kisvárdai Várfürdő

Az újjáépített Várfürdőben számtalan élménnyel lehet gazdagabb! Az új medencék és az élményelemek (csúszdák, hullámmedence, sodrófolyosó, stb.) minden korosztály számára kikapcsolódást nyújtanak.
A Várfürdő, az Uszoda és a Kemping a város észak-nyugati részén 4 hektáros zöldövezetben helyezkedik el. A strandon egy 50×25 méteres feszített víztükrű úszómedence, egy pancsoló gyermek medence, többrészes élménymedence, valamint 40-42 Celsius fokos termálmedence áll a vendégek rendelkezésére.
A nyári szezont követően, a tanuszoda épületéhez kapcsolódó fedett termál gyógyvizű medencével, jakuzzival, gyermekmedencével, szaunával, száraz- és nedvesgőzfürdővel, frissítő masszázzsal várjuk a vizet kedvelőket! A Várfürdő területén helyezkedik el a kemping, egy 4 hektáros zöldövezeti terület, amely megközelítőleg 150-200 sátor (+ gépjármű) befogadására alkalmas. A díjak a strandbelépőt tartalmazzák! A kemping május 1. és szeptember 1. között várja a látogatókat. Csúszdák száma: 3

Rétközi Múzeum

Kisvárda a 14. és 15. században a magas egyházi és világi méltóságokat viselő Várdai család birtoka volt. A város területén metszették egymást azok az utak, amelyek Munkács, Beregszász és Szatmár felől a Tisza kanyaron át tartottak Királyhelmec és Kassa, illetve a Szepesség városai és a bányavárosok felé. Ezek a közlekedési kapcsolatok magyarázzák, hogy Várdának, mint piacközpontnak nagy volt a jelentősége.

Kisvárdán a zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le. A források tanúsága szerint 1747-ben Kisvárdán egy zsidó élt, de 1784-85-ben már 118 főből állt a közösség, ami abban a korban jelentős nagyságúnak tekinthető. (1851-ben körülbelül az összlakosság 22,5 százaléka, 1910-ben pedig az összlakosság 30,2 százaléka volt zsidó.) A hitközség 1796-ban alakult, és 1801-ben már zsinagógát építettek. Nem tudjuk pontosan, hogy hol állhatott ez az épület, az azonban bizonyos, hogy a zsidóság a korabeli Serház utcára, Posta utcára és Szent László utcára koncentrálódott, tehát a hitélet központja is ezen a környéken állhatott, talán éppen a mai zsinagóga helye körül.

Tanösvény

Az átadást követően Ereifej Laurice, a WWF Magyarország Kisvizek Védelme Program vezetője részletesen bemutatta a tanösvényt az eseményen megjelent közel kétszáz közép- és általános iskolás, valamint óvodás gyermeknek, akiket szüleik és pedagógusaik is elkísértek. A tanösvény építése és az ezt megelőző tórehabilitáció a WWF Magyarország és Kisvárda Önkormányzatának együttműködésével valósult meg. A rehabilitáció során a felgyülemlett, nagy mennyiségű iszapot és hulladékot távolítottuk el a tóból, partjáról pedig a túlzottan elszaporodott nádat és tájidegen fafajokat irtottuk ki. Ezt követően három oktatótáblát, egy erdei iskolát és kisebb – fafajokat bemutató – táblákat helyeztünk el a tó köré és a benyúló félszigetre. A látogatók a tanösvény bevezető tábláján a WWF Magyarország Kisvizek Védelme c. programjáról és a Vár-tó történetéről olvashatnak, továbbhaladva pedig részletesen megismerhetik a tóban és a környékén leggyakrabban előforduló kétéltű, hüllő és vízimadár fajokat valamint a vízi és vízparti növényzetet. A tóba benyúló félszigeten lévő szabadtéri oktatóhely pedig segíti a pedagógusokat abban, hogy a környezet és biológiaórákat az iskola falain kívül, a természetben tartott előadásokkal színesítsék.

Szent László Lovas szobra

A település római katolikus templomát építtető Szent László királynak állít emléket a templom város felőli részénél magasodó lovasszobor.

Györfy Sándor alkotását 2000-ben, a millennium évében avatták fel.

Tisza-part

16 km-re található a dombrádi tiszapart ahol lehetőség van kempingezésre, fürdőzésre, kikapcsolódásra. Még ettől is közelebb található a Szabolcsveresmarti víztározó és a Tisza part is. 25 km-re található a Vásárosnamégy-Gergelyiugornyai Tisza part ahol mindenféle szórakozási lehetőség mellett az Aquapark is rendelkezésre áll a túristák részére.

Horgászvizek

Bágeri Agyaggödrök

Terület nagyság: 80 ha
Jellemző halfajták: ponty, amur, csuka, süllő, kárász, keszegfélék, compó, harcsa, busa

Pontyos Tó

Terület nagyság: 8 ha
Jellemző halak: ponty, amúr, csuka, harcsa, süllő, compó, kárász és keszegfélék

Bertók Tó

Terület nagyság: 80 ha  csuka, harcsa, süllő, compó, kárász és keszegfélék